A kártérítési pert egy 2014-ben történt vitatott ingatlanapport miatt indította az önkormányzat a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel szemben.

A város és a főtulajdonos Bachar Najari 2013-ban szindikátusi szerdősét írt alá, amelyben az üzletember vállalta, hogy 500 millió forint tőkejuttatást nyújt a manufaktúrának. Az összegből 200 millió forintot készpénzzel, további 300 millió forintot pedig egy hajmáskéri - használaton kívüli lőteret és víztornyot tartalmazó - ingatlan apportálásával hajtotta végre. Az apport már akkor vitát váltott ki, ugyanis a Zsolnayban kisebbségi tulajdonos városi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. értékelése szerint az ingatlan csupán mintegy 40 millió forintot ért. Emiatt a pécsi önkormányzat korábban pert kezdeményezett, amit elvesztett, mert az akkori eljárás csak az apport szabályszerűségét vizsgálta, értékét nem.

 

Bachar Najari 2013-ban 180 millió forintért szerezte meg a Zsolnay 74,5 százalékos tulajdonrészét 

 

Szabó Iván ügyvéd szerint, abban bíznak, hogy Fővárosi Törvényszék igazságügyi szakértőt rendel ki, aki megállapítja a Veszprém megyei ingatlan értékét. A kártérítési pert azért most indították, mert meg kellett várni a három bírósági fokot is megjárt előző eljárás eredményét, illetve azért a fővárosban kezdeményezték, mert azt a törvények megengedik és a szír-svájci üzletembernek Budapesten van lefoglalható vagyona. A kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, amin a cég fő tulajdonosi köre megdöbbent, mondván, ehhez nincs jogalap.

 

 

/T.D.

Címkefelhő